Egy hosszúúú hét

Eddig ez volt a legfárasztóbb hetem, egyrészt mert nagyon sokat dolgoztam, másrészt mert beteg is voltam egy pár napig.
Csütörtökön a szülők elutaztak Genevieve-vel New York-ba, hogy GG-re ránézzen az orvosa, aztán szombaton esküvőre mentek. Úgyhogy miután hétfő-kedd-szerdát végigdolgoztam, örültem, hogy miután elviszem a srácokat suliba, lesz egy csomó szabadidőm 4-ig. Erre csütörtök délutánra belázasodtam, fájt a fejem... A fiúkért még ki tudtam menni a buszmegállóba. Ahogy a nagymama hazahozta Medaline-t, felmentem a szobámba lefeküdni, aztán amikor fel akartam kelni az ágyból, hogy lemenjek inni és enni valamit, amint felültem, felfordult a gyomrom és szédültem... szóval nem mentem sehova. Aztán péntek reggelre elmúlt a fejfájás és a láz is, de még nagyon gyenge voltam, és a hirtelen mozdulatoknál szédültem, ezért délutánig csak pihentem (és chateltem az anyukámmal :) ). 4-kor már ki tudtam sétálni a fiúkért a buszmegállóba, ami nagy szó! Szombatra pedig Isten annyira megerősített, hogy végig tudtam nyomni a napot a két energiabombával :)
Sőt a srácok kifejezetten jól viselkedtek!!! Többnyire szófogadóak voltak, szépen eljátszottak ketten, kb. első szóra abbahagyták a videójátokozást, stb.

Hálás vagyok Istennek, hogy ilyen gyorsan felépített, megerősített, mert a nagymama leginkább csak a főzésben volt segítség... Nem az a tipikus unokáit szeretgetős nagymama, sajnos.
Ahogy egyedül voltam itthon betegen, azért néha rám tört a honvágy, de én győztem :D "A felhők fölött mindig süt a nap", szóval a három napos monszuneső után szombatra kisütött a nap, és ismét iszonyat hőség lett...

Aztán vasárnap délután végre "kiszabadulhattam" egy kicsit. Találkoztam Sara-val (egy másik au pair lánnyal), egy nagyon jót beszélgettünk, és szerencsére elkísért egy pünkösdi gyülibe. Érdekes tapasztalat volt, de nem oda fogunk járni :D

A mai (hétfői) nap pedig igazán feltöltődhettem. Szegény kislányt be kellett vinni a kórházba, mert a bélrendszerével, végbelével gondok voltak. Így viszont nekem lett egy kis szabadidőm, tudtam egy jót skype-olni a lányokkal :) Aztán este elmentem egyet sétálni, végre jó idő volt, a páratartalom elviselhető, a naplemente pedig valami csodálatosan gyönyörűséges!!!
A hétvégém pedig szabad lesz, tele szociális programokkal! Yaaay :)

Mert itt ilyen vagány a lázmérő ;)

Ma esti sétám (sajnos csak a telóm volt nálam...):

Azt hiszem, ez lesz a kedvenc helyem ezentúl :)