My life in the U.S.: szeptember 2014

2014. szeptember 22., hétfő

Egy hosszúúú hét

Eddig ez volt a legfárasztóbb hetem, egyrészt mert nagyon sokat dolgoztam, másrészt mert beteg is voltam egy pár napig.
Csütörtökön a szülők elutaztak Genevieve-vel New York-ba, hogy GG-re ránézzen az orvosa, aztán szombaton esküvőre mentek. Úgyhogy miután hétfő-kedd-szerdát végigdolgoztam, örültem, hogy miután elviszem a srácokat suliba, lesz egy csomó szabadidőm 4-ig. Erre csütörtök délutánra belázasodtam, fájt a fejem... A fiúkért még ki tudtam menni a buszmegállóba. Ahogy a nagymama hazahozta Medaline-t, felmentem a szobámba lefeküdni, aztán amikor fel akartam kelni az ágyból, hogy lemenjek inni és enni valamit, amint felültem, felfordult a gyomrom és szédültem... szóval nem mentem sehova. Aztán péntek reggelre elmúlt a fejfájás és a láz is, de még nagyon gyenge voltam, és a hirtelen mozdulatoknál szédültem, ezért délutánig csak pihentem (és chateltem az anyukámmal :) ). 4-kor már ki tudtam sétálni a fiúkért a buszmegállóba, ami nagy szó! Szombatra pedig Isten annyira megerősített, hogy végig tudtam nyomni a napot a két energiabombával :)
Sőt a srácok kifejezetten jól viselkedtek!!! Többnyire szófogadóak voltak, szépen eljátszottak ketten, kb. első szóra abbahagyták a videójátokozást, stb.

Hálás vagyok Istennek, hogy ilyen gyorsan felépített, megerősített, mert a nagymama leginkább csak a főzésben volt segítség... Nem az a tipikus unokáit szeretgetős nagymama, sajnos.
Ahogy egyedül voltam itthon betegen, azért néha rám tört a honvágy, de én győztem :D "A felhők fölött mindig süt a nap", szóval a három napos monszuneső után szombatra kisütött a nap, és ismét iszonyat hőség lett...

Aztán vasárnap délután végre "kiszabadulhattam" egy kicsit. Találkoztam Sara-val (egy másik au pair lánnyal), egy nagyon jót beszélgettünk, és szerencsére elkísért egy pünkösdi gyülibe. Érdekes tapasztalat volt, de nem oda fogunk járni :D

A mai (hétfői) nap pedig igazán feltöltődhettem. Szegény kislányt be kellett vinni a kórházba, mert a bélrendszerével, végbelével gondok voltak. Így viszont nekem lett egy kis szabadidőm, tudtam egy jót skype-olni a lányokkal :) Aztán este elmentem egyet sétálni, végre jó idő volt, a páratartalom elviselhető, a naplemente pedig valami csodálatosan gyönyörűséges!!!
A hétvégém pedig szabad lesz, tele szociális programokkal! Yaaay :)

Mert itt ilyen vagány a lázmérő ;)

Ma esti sétám (sajnos csak a telóm volt nálam...):

Azt hiszem, ez lesz a kedvenc helyem ezentúl :)

2014. szeptember 14., vasárnap

Nyitott ajtók

A héten már teljes munkaidőben dolgoztam, ami néha elég fárasztó tud lenni... Hála Istennek, pénteken váratlanul lett egy szabad fél napom, aminek nagyon örültem :)
Hihetetlen módon megtapasztaltam Isten gondviselését a héten. Annyira hálás vagyok azért, hogy láthatom, Ő már mindent előre elkészített. Nekem csak lépkednem kell előre az úton, Ő pedig szépen sorban nyitogatja ki az ajtókat.

Szerdán voltam a hozzám legközelebb lévő Golgotában, ami egy ici-pici gyülekezet, kb. 35-en voltunk az alkalmon. Nagyon családias volt a légkör, az emberek barátságosak voltak. Sajnos a többség kb. egyetemista/gimis vagy középkorú volt, az én korosztályom valahogy hiányzott...

Csütörtökön találkoztam a két au pair lánnyal, Sara-val és Vanessa-val, akik itt laknak a közelben (kb. 35-45 percre...). Ahogy beszélgettünk, kiderült, hogy mindketten keresztények!!!! Meg is hívtak szombaton egy game night-ra. Közös vacsi, aztán játék (habár nem annyira hard core, mint a Harkányi Máté-féle társasjáték partyik :D). A résztvevők mind egy gyülibe járnak, úgyhogy majd jövő vasárnap ellátogatok hozzájuk ;) Nagyon jó társaság, nyitottak, barátságosak, és még nagyjából arról is képben voltak, hogy hol van Magyarország!!! :D Mindenféle programokat szoktak szervezni, keddenként például Biblia tanulmányozás lesz, amire szintén hivatalos vagyok. Szóval hála Istennek a szociális élet is kezd beindulni!!! Az ingyen sms-ezésnek köszönhetően pedig több régről ismert amcsi ismerősömmel is újra fel tudtam venni és tudom tartani a kapcsolatot. Yaaaay :)

Szerdán este elmentem sétálni egyet a szomszédságban, kicsit élvezni a csendet és egyedül lenni, Istennel beszélgetni. Iszonyat meleg volt, jól leizzadtam, de ez a látvány fogadott visszafelé sétálva a házhoz:

Genevieve-ről a múltkor nem töltöttem fel képet, íme néhány a hétköznapokból:

A Disney-hercegnős babákkal való játék MEGUNHATATLAN (legalábbis számára :D)

chillin'

én sem unatkoztam gyurmázás közben :D

Jah és már egyedül katéterezem a kiscsajt!!! Nem tudom, említettem-e már, de szegénykének vm gond van a húgycsövével (asszem)... a lényeg, hogy emiatt nem tud minden kiürülni, aminek kell, és ezért kell katéterezni. Amilyen ijesztően hangzik ez, igazából annyira egyszerű ;) Én is féltem tőle az elején... de nem bonyi, és nem fáj GG-nek sem. Ő is nagyon együttműködő :) Persze, ha anya itthon van, akkor neki kell csinálni, és olyankor GG sem annyira kooperatív, mint velem :D
Szóval ez is hála-hála :)

2014. szeptember 7., vasárnap

Hétvége Katie-vel :)

Rövid beszámoló a hétről, mielőtt rátérnék a hétvégére ;)
Kedden találkoztam Julie-val, az au pair szervezet helyi képviselőjével. Nagyon kedves, rugalmas, készséges, úgy érzem, hogy tényleg számíthatok rá. A találkozón pár kötelező papírkitöltögetésen túl megkaptam a közelben lakó au pairek elérhetőségét. Hárman vannak, akikhez igazán közel vagyok (értsd egy órán belül, szóval azért nem szomszédok :D). Az egyik lány ecuadori, a másik columbiai, nekik már írtam is emailt, és elvileg jövőhéten találkozunk!!! Ideje megismerni valakit, aki korombeli, és hasonló cipőben jár ;) Ezenkívül van még egy srác a közelben, akinek a barátnője is jön au pairnek (igen, a srác is au pair), ők dél-afrikaiak. Őket majd az első közös meetingen ráérek megismerni ;) (Merthogy kb. két havonta lesznek meetingek, mindenféle közösségi program, amiket Julie szervez, hogy jobban megismerjük egymást.)

Szerdán és csütörtökön kb. egész nap dolgoztam: reggel elvittem a srácokat suliba, aztán Genevieve-vel játszottunk egész délelőtt a kis disney princess babáival a kastélyban. Igaz, ezt néha megszakította egy-egy óra gyurmázás, amibe azért többnyire szintén belekeveredett egy-egy disney hercegnő. Nem tudom, hogy ő hogyan nem unta meg, de én majdnem elaludtam, mire végre jött az ebédidő... :D Hála Istennek GG alszik még ebéd után, úgyhogy nekem is volt időm visszatérni a valóságba Disneyországból :D

Pénteken csak délelőtt dolgoztam pár órát, aztán Honelie kivitt a buszállomásra... azaz inkább megállóba. Egy röpke 15-20 perces késéssel meg is érkezett a busz. Az úton minden rendben volt (mielőtt bárki elkezdene izgulni:) ), és kb. 4 óra alatt meg is érkeztem Dallasba.

Hétvége Katie-vel :)
Az állomáson elvileg már várt Katie... a gond csak annyi volt, hogy nem azon az állomáson, ahol én leszálltam... Úgyhogy pár sms, telefonhívás, gps segítségével végül megtaláltuk egymást! Jó volt végre egy ismerős arcot látni :) :) :)
Katie-t még angoltáborból ismerem. Elég sokat számoltuk, hogy mikor találkoztunk először, és hány éve is találkoztunk utoljára... végül ha minden igaz, akkor 2007-ben találkoztunk először, és 2010-ben utoljára... Szóval volt miről beszélgetni :)

Jó volt megismerni a barátját is, Zack-et, aki pénteken és szombat este lógott velünk. Miután megérkeztem rögtön elmentünk vacsizni, aztán Katie lakására. Ő Fort Worth-ben lakik, tehát végül nem is Dallasban voltam. Zack és Katie úgy gondolták, hogy stílusos lenne, ha Supernanny-t néznénk :D
Szombaton jó későn keltünk :) Előző nap arra jutottunk, hogy megnézzük a belvárost, főteret meg ilyesmit - ez nem volt nagy cucc... főleg úgy nem, hogy mindennap Budapesten mászkáltam (past perfect-ben)... :D Ezután elmentünk egy botanikus kertbe, ami lehet hülyén hangzik, és felmerülhet a kérdés, hogy miért pont oda. Azért, mert mégiscsak jobb, mint múzeumba mászkálni, és nem nagyon volt jobb alternatíva. Lett volna még egy kulturális program, de az aznap nem volt. (Majd legközelebb.) De nagyon is megérte odamenni, mert gyönyörű volt :) Kb. 3-4 esküvő/esküvői fotózásba is belefutottunk (nem szó szerint). Ééééés akkor végre leszakadt az ég!! Láttuk már, hogy közeleg a vihar, meg persze az időjárás-jelentés is mondta (mint ahogy már egy hete folyamatosan mondta, viszont sosem esett...), de most kivételesen tényleg esett, vagyis zuhogott, ömlött, áradt. Mi meg bőrig áztunk, amíg visszasétáltunk az esőben az autóig. Nagyon-nagyon élveztünk!!! Még mindig szeretek nyári esőben elázni :)
(note a hcs-nak: azért nem volt akkora vihar, mint hazafelé Ausztriából, de talán akkora volt, mint Hallsatt-ban, csak itt a levegő és az eső is meleg volt.)

Hazamentünk, gyorsan bedobtuk a ruhákat a szárítógépbe, mert indulni kellett gyülekezetbe. Örültem, hogy szombat este mentünk, mert másnap már nem lett volna rá időm. A Gateway Chruch-be mentünk. Jobban éreztem ott magam, mint ahol előző héten voltam. Habár itt elég rövid volt az alkalom... azt hiszem csak egy órás volt az egész, tehát a dicsőítés és a tanítás is nagyon rövid volt. Amúgy jó élmény volt, én jól éreztem magam, és elég élőnek tűnt az egész :)
Alkalom után elmentünk vacsizni, és találkoztam Katie szüleivel és egyik unokatesójával és családjával. Többnyire ők egymással beszélgettek, én meg Katie-vel és Zack-kel, de a búcsúzásnál mondták, hogy legközelebb ha jövök, akkor majd menjek hozzájuk, beszélgetünk, és főznek nekem valami finom magyar kaját :) (Katie-ék éltek pár évig Magyarországon) Szóval majd ha jobban honvágyam lesz, akkor meglátogathatom őket :D
A jó mexikói vacsi után még megálltunk egyet sétálni Fort Worth belvárosában, merthogy Katie azt mondta, hogy szép este kivilágítva. Hát nem tudom... jó, végül is nem volt csúnya, de azért láttam már szebbet ;)

A mai nap (vasárnap) többnyire az utazásról szólt. (Útközben meghallgattam Phil tanítását: Waiting on the Lord, ajánlom mindenkinek ;) Illetve este még elmentem a Walmartba venni pár cuccot. Tehát jelentem, megvolt az első Walmart-élmény is. Szerencsére ez egy jó környék, úgyhogy így a Walmart se volt gáz :D

Jövőhéten lesz az első teljes "munkahét". Remélem, hogy a napi rutin is kialakul lassan, és beiktatódik valami rendszeres sport is. Várom, hogy találkozzam a két au pair lánnyal a héten!

Szép hetet nektek!:)

2014. szeptember 1., hétfő

Hétvégi update

Holnap lesz egy hete, hogy itt vagyok! Woow! Gyorsan telik az idő! Ugyanakkor úgy érzem, mintha már sokkal régebb óta itt lennék, hála Istennek és a családnak ;)

A csütörtök egy lazulós, pihenős nap volt, érdekes mód a srácok se voltak annyira őrültek :D
Pénteken vezettem először, reggel elvittük a srácokat suliba. Ezek a kocsik mennek maguktól :D Csak a gigantikus méreteit kell megszokni. Délelőtt GG-vel játszottunk egy jót otthon, amíg az anyuka elment intézni a dolgait. Nagyon cuki a kislány :):):)

A hétvégére az volt a terv, hogy kimegyünk a motorcsónakkal a tóra, de mivel esőt jósoltak, ezért nem mentünk. Mondanom sem kell, hogy persze egyik nap sem esett... A szombat egy eléggé punnyadós nap volt, úgyhogy minden lehetőséget megragadtam, amikor ki lehetett menni a házból. Rengeteg időt töltöttem Medaline-nal: kutyát sétáltattunk, ugráltunk egy jót a trambulinon, és egy mélyet beszélgettünk (hitről, barátokról, az élet nagy kérdéseiről, problémáiról, stb). Nagyon örülök, hogy ennyire nyitott és őszinte, hogy ilyen rövid idő alatt össze tudtunk barátkozni :):)
A hétvégén elég sokat filmeztünk, a Heaven is for real és a God's not dead filmeket ajánlom mindenkinek!!!!
Mivel Honelie-nek dolga volt vasárnap, ezért Medaline-nal mentünk gyülekezetbe (Fellowship of Montgomery). Én vezettem, ő volt a GPS-em :D Izgi volt, mert kb. akkor vezettem itt másodszor... Azóta ma már mentem egyedül a 4 gyerekkel is, igaz csak a közelbe fagyizni. Jah meg tankolni. Ez egy vicces story :D Otthon eddig egyszer tankoltam, akkor is ott volt anya :P:D Itt meg elindulunk, és a kijelző "szólt", h szomjas az autó... Medaline mondta, hogy itt egy benzinkút, tankoljuk meg az autót. Persze, menjünk. Bekanyarodtam, megálltam. Ok, de mégis mit tankoljak bele? És egyébként is, mit hogy kell?!? Gondoltam felhívom Honeliet és megkérdezem. Persze nem vette fel. Gondol, gondol.... Ok, majd visszafelé tankolunk, annyira nem vészes még a helyzet. Úgyhogy elmentünk fagyizni, és visszafelé útba ejtettük a benzinkutat. Lesz, ami lesz... Megtudtam, mit kell belerakni. Itt Texasban előre kell fizetni, mert túl sokan húztak el fizetés nélkül a kutaktól :D Ezt a részt Medaline elintézte, nekem meg sikerült eldöntenem, hogy mit kell beletölteni a kocsiba, melyik gombot hol kell megnyomni, és ugye "kikattan", ha tele a tank. Végül sikerrel jártunk, és eközben a fiúk sem nyírták ki egymást a kocsiban. Happy end :D
Ma voltunk az épülő új háznál, ami űberkirály lesz, ha elkészül. Lesz konditerem és moziterem is. Kint egy medence, móló és ott a tó kb közvetlenül a hátsókertben... azt hiszem, elég könnyű lesz majd megszokni :D A munkásokkal itt is legalább annyi gond és fejfájás van, mint otthon, ezért csak késő délután tudtunk kimenni a tóra a motorcsónakkal. Tubeing-oltunk is :D Nagy úszógumiféleséget kötnek a csónak után, és azon húznak, elég király dolog. Először ketten voltunk rajta Medaline-nal, de úgy azért annyira nem volt élvezetes az óriási hullámokon. Legközelebb majd egyedül is kipróbálom, úgy biztos feelingesebb! Jah igen, azt nem említettem, hogy ma ünnepnap volt, Labor day (a munkások napja, kb mint otthon a munka ünnepe).

Holnap viszont már munkanap van. A fiúkat megint én viszem suliba, de még jön velem az anyuka, mert nem vagyok biztos benne, hogy odatalálnék egyedül. Aztán az au pair szervezet helyi képviselőjével találkozunk majd.

U.i.: ma végre csináltam pár képet a kedvetekért a tónál!!!