Fun stuff

Az elmúlt hét egy jó hét volt, tele szociális programokkal, kulturális megtapasztalásokkal :D
Ezért gondoltam, összegyűjtöm nektek az eddigi ittlétem során tapasztalt furcsaságokat és érdekességeket.

DE előtte még egy pár említésre méltó dolog:

• Lefoglaltam a repjegyeket Fort Lauderdale-be, Floridába (áprilisban megyek majd)!!!
• A héten az apuka szülei jöttek látogatóba Kanadából, szerdán érkeztek és még maradnak egy pár napig. Jófejek, olyan igazi nagyszülők, aminek nagyon örültem az anyai nagymamás tapasztalatok után! :)
• Regisztráltam az első órámra: photoshop II for web (sima photoshopos óra nem volt, remélem ez is jó lesz :D) Amúgy a szakmámhoz kapcsolódó egyetemi képzés részét képező órák iszonyatosan drágák, úgyhogy csak a "continuing education" által ajánlott órák közül tudok választani, hogy ne haladjam meg a család által oktatásra biztosított összeget. Ezek kb. ilyen OKJ-s szintű órák lehetnek szerintem...
• Kihúztam egy tank benzinnel 2 hétig!!! Yaaaay! :D
• Jó hír, hogy van szauna a konditeremben. Rossz hír, hogy egy nyári nap melegebb, mint a szauna... szóval nem kis meglepetésemre ide az emberek az edzőcuccukban ülnek be, cipőben meg minden, és nyomkodják a telójukat... és ezt szaunának merik nevezni...

Most pedig jöjjenek az érdekességek!

• Tudom, ezt más sokat mondtam, de még mindig nem szoktam meg teljesen: Texasban minden NAAAAGY!!! A kocsik, az utak, a távolság, mindent óriási kiszerelésben árulnak, az adagok az étteremben, az ég, stb.
• Így októberre végre kellemesen nyárias az idő :)
• Sőt, tegnap (okt. 11-én) volt az első alkalom amióta itt vagyok, hogy fáztam!!! rövidgatya-pólóban!!!
• Mindegyik étteremben újratöltős az ital (természetesen csak a nem alkoholos).
• Jó érzés látni a blokkon, hogy magasabb az összeg amit megspóroltál, mint amit fizettél. (Mert ráírják a blokkra, hogy mennyit spóroltál a vásárlás során.)
• Az emberek úgy általában sokkal kedvesebbek, közvetlenebbek. Főleg, ha eladók! Itt valahogy tudják, hogyha nem veszel tőlük semmit, vagy nem vagy velük elégedett, akkor ők járnak rosszul. Tehát a mosoly, hogy vagy?, minden rendben?, miben segíthetek?, megtaláltál mindent, amire szükséged volt?, szép napot! mondatok kb mindig elhangzanak, és ha kérdésed, problémád van, akkor is azt érzed, hogy tényleg segíteni szeretnének... legalábbis én eddig ezt tapasztaltam. (Legyen szó ruhaboltról, bankról, telefonszolgáltatóról, étteremről, stb.)
• Eddig még csak egyetlen egyszer ettem ugyanabban az étteremben kétszer. És szerintem még hónapokon át tudnék újabb és újabb helyeken enni...  pedig heti min. 2x eszem "étteremben"
• Ugyanez elmondható a gyülekezetekről is. Szerintem amíg itt vagyok, minden vasárnap tudnék új gyülekezetbe menni.

Néhány vezetés során gyűjtött tapasztalat:

• (Ha nincs külön tiltó tábla, akkor) mindig kanyarodhatsz jobbra kis ívben. Igen, akkor is, ha piros a lámpa.
• Hiába van három sáv, ha mindegyikben ugyanannyival mennek...
• Az országútnak megfelelő utakon ált. van középen egy sáv, ami a balra kanyarodásra szolgál.
• Hiába kerül feleannyiba a benzin, ha kétszer annyit mész az autóval, mint otthon, és akkora a kocsid, hogy 5x annyit fogyaszt, mint otthon egy átlag autó.
• Ebből következik, hogy egy H2-t fenntartani itt is elég drága... főleg, ha ezt az au pair fizudból kell finanszírozni. /amúgy a barátaim nagyon rendesek, sokszor furikáznak engem, hogy ne kelljen a Hummert használnom. :)/
• Párhuzamos parkolás errefelé elég ritka. Többnyire 45°-ban vagy srégen kell parkolni, ami valljuk be, elég nagy könnyebbség ilyen nagy autókkal!

Teljesen normális, hogy...

...a bowling terem mosdójában ezt olvasod... (különösen az utolsó :D)
De az is normális, hogy a kedves dolgozókat felirat emlékezteti a mosdóban, hogy mossanak kezet,...

...egy Cadillac parkol melléd, miközben vacsorázol.

...házat előzöl meg az autópályán.

...reggelente őzikék, nyulak, mókusok szaladgálnak keresztbe az úton a szomszédságban.
(sajnos a telómmal nem tudtam zoomolni, de jobb oldalt ott vannak az őzikék a fák között.)

Tegnap voltunk a családdal egy "Renaissance festival"-on. Ez megér egy külön postot, úgyhogy erről majd legközelebb ;)

Túl az 1. hónapon ^^

Először is elnézést, hogy múlt héten nem írtam, de elég sűrű volt az elmúlt két hét.
Nos, túléltem az első egy hónapot!!! :)

Az utóbbi két-három hétben elég sok mindenen mentem keresztül... A betegség még visszatámadt a múlt hét elején... úgyhogy eléggé gyenge voltam még, nem nagyon tudtam találkozni senkivel. Ráadásul amiért gyenge voltam, a feladataimat se tudtam jól ellátni, ebből kisebb konfliktusok lettek, ami még inkább növelte a honvágyat. Az anyuka kórházban volt a kislánnyal, így több feladat hárult rám reggel és este, ami elég kimerítő volt, főleg még így a betegséggel küszködve...
Szerencsére sikerült skypeolnom a családdal, barátokkal, ami sokat segített. A konfliktusokat pedig mindig meg tudtam beszélni az anyukával, és sikerült teljesen normálisan elrendezni a dolgokat :)

Aztán múlt hétvégén végre szocializálódnom is sikerült! Yaaay! Már nagyon itt volt az ideje kimozdulni és kortársakkal időt tölteni. Ártalmas az egészségre, ha az embernek túl sok ideje van gondolkozni :D
Mielőtt mesélnék a múlt hétvégéről, azt elfelejtettem említeni, hogy még szept. 13-án szombaton voltam egy "game night"-on, ahová Sara, a másik au pair lány hívott meg. Ott megismertem egy csapat fiatalt, akik nagyon nyitottak, befogadók, barátságosak és jófejek :) Úgyhogy azóta többször is találkoztam már velük, alakulnak barátságok. Keddenként van közös Bibliatanulmányozás, amikor is a héten olvasott igerésszel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket tesszük fel, és közösen megvitatjuk. Mivel mindenki éppen más részt olvas a Bibliában, így a kérdések is más-más témában vannak. Persze az egész előtt még a testünket is megetetjük :D
Tehát az ő gyülekezetükbe jár az a bácsi is, aki megnyitotta nekünk az otthonát. Itt is közös kajálás volt. Aztán lehetett kajakozni, tóban pancsolni, tollasozni, lazulni. Jó kis kikapcsolódás volt :)
Vasárnap elmentem az ő gyülijükbe. A közös kis csoportos Bibliatanulmányozás jó volt, de maga az Istentisztelet nagyon tradicionális... Az alkalom után együtt ebédeltünk, majd Saraval és Vanessával, a másik két au pair lánnyal elmentünk egy kicsit shoppingolni, aztán pedig az au pair meeting-ünkre, ahol találkoztunk a helyi területi képviselőnkkel. Vacsiztunk, közben beszélgettünk. Adott pár tippet, hogy hol és hogyan vegyek fel órákat, hogy beleférjek a keretbe. Remélem, jövő héten már többet tudok mondani a suliról is.
Aztán a közös vacsi után még nem volt kedvünk Saraval hazamenni, úgyhogy beugrottunk valakihez filmet nézni :)

Este, azaz éjjel, amikor hazaértem, egy táblázat várt az ágyamon a heti beosztásommal, feladataimmal. Örülök, hogy az anyuka rászánta magát, hogy leírja és kinyomtassa, mert így tényleg átláthatóbb és egyértelműbb volt minden, és lényegesen kevesebb konfliktushoz is vezetett. A kislánnyal is kicsit többet mozdulunk ki, szóval a délelőttök is gyorsabban telnek - és nem mellesleg kevesebbet kell játszani a hercegnőkkel és barbikkal ^^ :D

A másik nagy hír, hogy van "saját" autóm. Ez a hír jó része. A rossz része, hogy ez egy Hummer (igen, egy Hummer), és ami még rosszabb, hogy nekem kell fizetnem a benzint..... Szóval egy tankot vezetek, ami méterenként..avagy mérföldenként zabálja a dollárjaimat. Sajnos a barátok pedig 30-45 percre laknak tőlem...

A drágaszágom...

selfie Saranak :D

Sara és Vanessa

A tónál

Éééés egy ráadás csak nektek csak most ;)
Egy étterem, amit egyszer út közben láttam (még nem próbáltam :P)