Hello San Francisco!

El se hiszem, hogy már egy hónapja itt vagyok San Francisco-ban, az USA-ban pedig már 5 hónapja!
Köszönöm a türelmeteket, hogy kivártátok, mire elkészült ez a post is (amúgy sem volt más választásotok :P), és hogy csak módjával nyaggattatok :D
Új hely, új kalandok, új design. Igen, a múltkor órákon keresztül szórakoztam a különböző témákkal, színekkel ahelyett, hogy megírtam volna ezt a posztot :D

Család
A lehető legjobb :) Két kissrác van, a kisebbik Bayden, ő most lett 1 éves, a nagyobbik, MacKenna (avagy csak Mac) pedig márciusban lesz 6. Délelőtt csak a kicsivel vagyok. Nagyon cuki, jó baba. Két hét után teljesen megszokott, elfogadott, tehát már én is le tudtam rakni aludni. Ha meglát, nagyokat vigyorog rám :) A járás elsajátításával erősen próbálkozik, ha meglenne az egyensúly, már rohanna :D Tud már egyedül állni, és nagyon szeret kézen-fogva "járni". Mivel állandóan jön a foga, ezért kb. mindent, ami egy homokszemnél nagyobb, a szájába vesz egy próbarágcsálásra. Mászik, felfedez, kipróbál, pakol, gagyog, és időnként odajön egy-egy "tankolásra, amivel az én szeretet-tartályomat is tölti :)
A nagyobbik 2:30ig van suliba, de utána szeret még ott maradni, és játszani a többi gyerekkel az udvaron. Néha az anyuka megy érte, néha én és a baba, néha csak én. A nap nehezebbik része az utolsó pár óra, amikor mindkét gyerekkel én vagyok. A nagyobb is szeretne velem játszani, de ha a pici ébren van, akkor ez nem igazán kivitelezhető. Ráadásul elég sok energiája van, és nem mindig tud elég higgadt és gyengéd lenni, amikor öcsivel játszik... Amúgy nagyon szeretik egymást, és kölcsönösen élvezik az együtt töltött időt. Csak felnőttként győzd rajtuk tartani a szemed, hogy a baba is épségben legyen a nagy játék közben.
Nagyon tetszik az is, hogy a szülők nevelik a gyerekeket, és ezt a lehető legkövetkezetesebben teszik. Minden nap igyekeznek minőségi időt tölteni velük. Ha többre nem is, egy lefekvés előtti játékra azért jut idő. A hétvégét is együtt tölti a család. A szülők között is nagyon jó a kapcsolat, igyekeznek minél több időt kettesben is tölteni, látom, hogy szeretik egymást :) (Ezt a texasi családnál sajnos nem igazán láttam...). Még egy nagyon nagy pozitívum, hogy ez a család nem egy tv előtt döglős család, jeee :)
Az első két hétvégét velük töltöttem. Megmutogatták a főbb nevezetességeit a városnak. Esténként együtt beszélgettünk, borozgattunk, csokit majszoltunk. Minőségi bort isznak kb. minden vacsorához, amivel rendszerint engem is megkínálnak, és finom étcsokikat esznek, amiből szintén megkínálnak. Az anyuka vásárlás előtt megkérdezte, hogy mire van szükségem, és megkért, hogy nyugodtan mondjam meg, hogy konkrétan mit, milyen kaját szeretnék, mert neki úgy sokkal könnyebb. Nagyrészt organikus kajákat vesznek, tehát végre afelől se kell aggódnom, hogy vajon honnan származik az adott cucc, vajon hormonizált vagy génmódosított-e.
Egyszóval nagyon jó dolgom van itt! A szülők partnerként kezelnek, és az egész au pair-séghez remek a hozzáállásuk. Becsülik azt, hogy én egy egész évet feláldozok az életemből azért, hogy nekik segítsek (az anyukát idéztem). Még jó sokat tudnék áradozni róluk, de inkább írok másról is ;)

Bayden

séta a kis huncuttal :)

majszolja a szülinapi cupcake-et, amit mellesleg én készítettem!

boldog 1. szülinapot, Bayden!
élete első édessége

McKenna

McKenna bemutatkozik :)

vitéz skót harcos...

... és fia

San Francisco
A város gyönyörű!!! Annyira örülök, hogy ide kerültem :) Milliószor jobb, mint egész Texas!!! Tényleg olyan, mint a filmekben: a házak, dimbes-dombos, iszonymeredek utcák, szép parkok, óceán part, és persze Golden gate híd, cable car, és felhőkarcolók (legalábbis az otthoni 10 emeletes paneleknél magasabb épületek :P).
A belváros sajnos elég szemetes, és elég sok érdekes és különböző embert lehet látni. Mondhatni, hogy a skála egész színes, a "szivárvány" minden színe megtalálható ;) Hajléktalanok is vannak, talán azért kevesebb, mint Budapesten. Oh, azt majdnem elfelejtettem említeni, hogy rengeteg ázsiai él itt!!! Különösen a mi környékünkön, ami amúgy egy csendes, rendezett kertvárosi rész.
A tömegközlekedés amerikai viszonylatban csúcsszuper, de a budapestihez képest is egész jó. Én is ezt használom, ha a városon belül akad dolgom. Hála a gugli maps-nek, könnyen megtalálom, amit keresek :D A kíváncsibbak kedvéért egy jegy 3 óráig érvényes akárhány járatra a városon belül, a felnőtt jegy ára $2.25. Amúgy ha nem föld alatti állomáson szállok fel a mertóra/villamosra (itt muni-nak hívják), akkor $0.75 bedobása után már ad jegyet a sofőr. (Ez a kedvezményes jegy ára, de a jegy kinézete semmiben nem különbözik a teljes árútól.) Sőt, ha föld fölötti állomáson, nem az első ajtónál szállok fel, akkor jegyvásárlás nélkül is megúszhatom a dolgot, hiszen ellenőrök igen ritkán vannak, és olyankor is le lehet szállni bírság nélkül (főleg ha jól játszom a mit sem tudó turistát). Ráadásul erre nem a magyar agyammal és a bkv-s múltammal jöttem rá, hanem az anyuka mondta ;)
Tegnap elsétáltam az óceánpartra, ami gyalog kb. egy órára van (az én sétatempómban :D) GYÖNYÖRŰ!!!! Azt hiszem még sokszor el fogok oda sétálni. Ráadásul egyik irányba az óceánra látni rá, másik irányba pedig ott a város. Elég király :)
No de most jöjjenek a képek! Sokat sétálok a babával, úgyhogy készítettem nektek pár utcaképet itt a környéken. Egyébként itt egy egy órás babakocsi-tologatás felér egy cardio edzéssel!! Vagy felfelé vagy lefelé kell menni, nem is kis emelkedőkön, vízszintes utca elég ritkán van.

A HÍD!

San Francisco

Vm neves tér :D és jah, próbálkoznak koripályával...

és még ez is

ez az egész csak Macy's

downtown

Chinatown

Chinatown

Óriás mézecskalács ház az egyik szállodában
Jancsi és Juliska helyett Elza van benne :D

cablecar

A híd túloldalán

Alcatraz

igen, ez élő :)

már szabadlábon

di ósön :) (meg jobbra SF)

ezt anyának sok szeretettel ;) (meg mindenkinek, aki szereti :D)

kilátás a játszótérről az óceánra, nem rossz...

Az itteni téli növényzet:

tulipánfa (már majdnem elvirágzott)

citromfa

papagájvirág!!!! :)

Suli és egyéb "hivatalos dolgok"
Nem egyszerű itt (sem) ügyet intézni. A héten végre sikerült felvennem az órákat. Ehhez kb. minden héten min. kétszer be kellett mennem a suliba, és egy egész hosszú procedúrát végigjárni ahhoz, hogy egyáltalán vehessek fel órákat. Ráadásul ez csak egy "community college", még csak nem is egy "rendes" egyetem. De hát ez a legolcsóbb megoldás. Ami jó benne, hogy ingyenes volt az angol szintfelmérő, a regisztráció és egy tanácsadás. (Egyébként ezek kötelezőek is, de legalább nem kell érte fizetni.) Nem untatlak titeket a többi részlettel, a lényeg, hogy egy kredites órára fogok járni, ami ráadásul tömbösítve lesz, a neve pedig szociális emocionális zavarok. Ezen kívül ingyenes angolra fogok még járni, merthogy van óra ingyen is!! yaaay! Egyébként 1 unit (ami sztem 1 creditnek felel meg) $281... ha a szintemnek megfelelő anyanyelvi angol órát vettem volna fel, ami 6 unit, akkor kiszámolhatjátok mennyit kellett volna fizetnem... A családtól $250 támogatást kapok (ez előírás). Később lehet elnézek egy photoshopos órára is (igen, még egyre), ami szintén ingyenes!!! De ez csak április-májusban van, szóval még ráérek.
Sikerült elintéznem a social security kártyámat is! Nem létszükségletű, de minden más ügyintézést lényegesen megkönnyít és meggyorsít. Röpke egy óra sorban ülés után, pár nap múlva kiküldték a kártyát. Egyébként az ügyintéző mancika teljesen kész volt... ha tízszer nem mondta el, hogy mennyire nem lehet látni/elolvasni, amit írtam, akkor egyszer se. Pedig normális kék tollal írtam, nyomtatott betűkkel, teljesen normális méretben alkalmazkodva a rendelkezésre álló helyhez, ráadásul mancikán szemüveg is volt, sőt még a nagyítóját is elővette... De megálltam, hogy ne szóljak be neki, elvégre is kellett az a social security kártya :D
Kiderítettem, hogy a drága californiaiak nem fogadják el a nemzetközi jogsimat :/ Szóval le kell tennem az itteni jogsit... Hála Istennek nem kell autósiskolába járni. Az írásbeli tesztet akkor teszem le, amikor akarom. A szükséges anyag fenn van a neten, de egy kis könyv formájában is elérhető. Szóval mostanában azt olvasgatom... eddig fel se tűnt, hogy milyen kis hülyeségekben is eltérnek az itteni szabályok az európai/magyartól. Nah, de erről még úgyis fogtok hallani később.

Szociális élet
Ezen az egy területen kívül minden szuper, és sokkal-sokkal jobb, mint Texasban. De itt valahogy nehezebb barátokat keresni/találni. Lehet velem is van a baj, hiszen amikor Texasban belevágtam ebbe a nagy kalandba, akkor izgatott voltam, és talán nyitottabb, mint most. Itt azért jobban fejbe vágott, vagyis inkább szíven ütött, hogy megint mindent kezdhetek elölről, nem ismerek itt senkit, és az összes barátom vagy Magyarországon vagy Texasban van.
Volt egy au pair találkozó a második hétvégén, de az itteni au pairek 80%-a 20 éves és viszonylag messze lakik tőlem. Talán később, több találkozó után lesz alkalmam jobban megismerni egy-két lányt.
Eddig "csak" egy gyülekezetben jártam, ott voltam az elmúlt 3 vasárnap. Egész jó, és az emberek is kedvesek, szeretettel fogadtak, de egyenlőre csak felszínes, "vasárnapi" kapcsolatok. Ma viszont találkoztam egy lánnyal a shuttle buszon a gyülibe menet, akivel remélhetőleg majd több időt is tudunk együtt tölteni :) A másik jó hír, hogy itt az utcában lakik egy lány (akinek a barátjának a családja valahogy rokon az én host családommal), akinek Bayden szülinapján mutattak be, és remélhetőleg vele is tudok majd lógni.
A jó hír, hogy van egy lány, Évi, aki tőlem kocsival kb. fél órára lakik. Őt még az otthoni ifiből ismerem, ő is au pairként van itt, de neki ez már a második éve. A távolság miatt viszont nem tudunk túl sűrűn találkozni, de örülök, hogy van egy ismerős a környéken :)


Összességében iszonyatosan hálás vagyok Istennek, hogy itt lehetek, és hogy úgy alakultak a dolgok, ahogy. A host családom teljesen normális, iszonyat rendesek, szeretnek és én is szeretem őket :) A város, a környék, az idő is szuper! Meg hát, California mégis csak California :) A barátságok meg majd kialakulnak. Addig is itt vannak a host szülők, Évi, a skype, chat és az 1500db-os puzzle :D